TEPIJOURNAL

Nemrég indított posztsorozatomban a húsz, eddig megjelent albumom tükrében mutatom be, hogy mik voltak a zenei pályám állomásai, hogyan lettem Tangram valójában. A sorozat eddigi részeit itt tudod elolvasni.

Az a bizonyos fürdőkád. Nem tudom, hallottad-e, de nekem a fürdőkád egy megvilágosodási hely. Még fent laktunk a Svábhegyen, amikor 2009 decemberének közepén feküdtem a kádban (a fürdőszobánkban a kád felett egy kertre néző ablak volt). Már egy ideje bent voltam, amikor elkezdtem dudorászni. Annak idején rengeteg Ulrich Schnauss számot hallgattam és az egyik dalának (a Monday Paracetamolnak) a lüktetése sokáig bennem maradt. Ezt a lüktetést hallottam magamban ott a kádban is, amikor kipattant egy dallam a fejemből. Két "sornyi" dallamocska volt ez, de amikor már vagy tizedszer dúdoltam-hümmögtem el (tehát jól megjegyeztem), azon nyomban kipattantam a kádból és vizesen-meztelenül leültem a gép elé, hogy csak ezt a dallamot megörökítsem, aztán ülhessek vissza a kádba. Ahogy azt Móricka elképzeli... Mire feleszméltem, eltelt 4 óra, én meg még mindig ott ültem és csiszolgattam a számot, aminek az azelőtti napon hallott "Vermillion" címet adtam átmenetileg, amely egy vöröses árnyalat neve. A dallamocska mellé (ami végül a Bronze Bumblebees vezérdallama lett) felsorakoztak a dobok, a basszusok, a refrén, csilingelés, minden. Akkoriban kezdtünk levelezni GG-vel, aki Tangerine Dream, Ulrich Schnauss, meg úgy általában elektronikus zene rajongó/guru, akinek pár nap múlva elküldtem a számot (tanácsot kértem tőle, hogy milyennek érzi, mit csiszoljak rajta).

ez egy kurva jó kis dal, nekem nagyon bejön

külön faszaság, hogy olyan schnaussosra programoztad meg keverted

mi a terv?

mondjuk a dobokat erősen meg kéne kezelni és erősebb mastering sem ártana

Aztán írt egy levelet, hogy dobok nélkül küldjem el neki a számot, mert ő megcsinálja rendesre a ritmusszekciót. Nekem ez mindig nagy kihívás volt: jó dobokat csinálni a zenéim alá. Eddig persze nem nagyon kellett, mert elvontabb zenékhez nem nagyon kell csinnadratta, most pedig lett egy dallamos, dinamikus dal, amihez elég béna dobsáv került. Szóval elküldtem neki a kért formában, majd pár nap múlva (karácsony másod- vagy harmadnapja volt, a bátyáméknál ünnepeltünk) jött egy levél, benne egy mp3 file. A telefonomon meghallgattam és éreztem: GG megcsinálta. A dal címe (Bronze Bumblebees) random wikipedia szócikk-címből keletkezett, persze nem elsőre, de elég jól passzol hozzá. A Vermilliont meghagytam lemezcímnek. Hamarosan jött még két dal - Golden Smile, Lineup Kids - az előbbi Jarre-osabb, de szerintem inkább már Tangramos... Mindhárom dalnál ugyanaz motivált: valahogy kifejezni egy tavaszváró, de mégse romantikától csöpögő hangulatot, ami a "nedvkeringés elindulását" okozza. Tudtam, hogy három dal nem lesz elég, ezért két régebbi dalomat vettem elő, amik passzoltak a koncepcióba (MissU és Octane) amiket átkereszteltem Never Miss You Again-re (mint az eredeti és az új cím változása is mutatja, elengedés és elfogadás keveredik benne) és Octane 2010-re. A MissU a Move and Still dupla lemezemen volt rajta, az Octane pedig egy "Lounge Room" nevű, mostani füllel kaotikus és hanyag lemezemen, aminek nagy részét 2006 augusztusában a színházban játszottam. Szóval elkészült az 5 szám, elkezdődhetett a borító tervezése. Nyitottam egy photoshopot, kikerestem a Vermillion szócikket a Wikipedián és az ott megadott színnel elkezdtem játszani. Felrajzoltam egy pillangót meg festékpöttyöket és már készen is volt (kellett pár óra azért). Tesóimat megkértem, hogy kéne videoklip a Bronze-hoz, én meg csinálok egyet a Golden Smilehoz. Nem tudom, hogy honnan jött az öltet, hogy kéne egy olyan klip, ami egy léghajó utazását örökíti meg, de elkezdtem gyűjtögetni léghajós képeket és flashben összerakni egy "rajzfilmet", ami egy reggeltől másnap reggelig tartó léghajós utazást jelenít meg. Legalább két hétig masszíroztam a dolgot, mire a kis repülő varjak, meg az éjszakai rész lámpái összejöttek, de összességében nagyon tetszett saját magamnak, meg mégiscsak első "rajzfilmem" volt, naná, hogy szerettem! 

Ezután - 2010. április 12-én - feltöltöttem az 5 dalt a szerveremre és elkezdtem promótálni (szerény képességeimhez mérten). GG itt is segített, az akkoriban indult AudioPorn Central nevű blogjukon kiposztolták a Bronze klipjét és így egészen sokan meghallgatták / megnézték, azóta is egyik nagy kedvence a letöltőknek, nyilván a sokkal "populárisabb" dallamok miatt. Szóval ez történt 2010 tavaszán. Ha van kedved ezek után meghallgatni a kislemezt, akkor itt megteheted.