I. Eldobta a csikket, becsukta az ablakot, és nekidőlt a falnak. Körülötte zsivaj, kollégák, takarítók jöttek-mentek, de ő nem vette észre mindezt. Az ablak mögött a kicsi udvaron öreg néni etette a galambot, amely az imént repült neki a csukott ablaknak. Szórakozott mozdulatokkal szórta a morzsát a madárnak. II. A galamb nekirepült az ablaknak, majd kicsit megszédülve dugóhúzó-repülésben talajt ért közvetlenül a kis szökőkút mellett, ahol egy padon az Öreg Néni üldögélt. Az Öreg Néni szereti a galambokat, sokat eteti őket, szokta látni, szokta irigyelni a többieket. De most csak neki szórta a morzsákat, és ez roppantul boldoggá tette. III. A néni lehajolt, hogy közelebb dobja a kába galambnak a nagyobb morzsát, hogy ne féljen megenni. Felnézett az ablakra, amelynek az imént csapódott neki a szürke madár, és amelyben most egy fiatalember állt, csikket dobva az emeletről.
"Ez a galamb szerencsés" - gondolta
"Ez a néni kedves" - gondolta.
"Ez a fiú szomorú" - gondolta.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.