TEPIJOURNAL

Múltkor indított posztsorozatomban a húsz, eddig megjelent albumom tükrében mutatom be, hogy mik voltak a zenei pályám állomásai, hogyan lettem Tangram valójában. A sorozat első részét itt olvashatod el.

2. rész: Highway Ambience

2007 tavasza. A Karmatronic kiadóval kötött lemezszerződés értelmében megkezdődnek az új lemez munkálatai, amely akkor még a lelki szemeim előtt Triangle Square névre hallgat. A legelső dal, ami elkészült, az a Move and Stillről a Sunset átirata, Márti (egyik) nővérének javaslatára Sol y Mar lett, amit persze Solymárnak hívtunk, mert miért ne. Rövidebb lett, kifejezőbb lett és a biztosabb szintetizátorkezelésem is kimutatkozott. Dinamikus lett, nekem különben is nagyon nagy kedvencem a naplemente és mivel akkoriban nagyon ment az Ibizai élet (Cafe del Mar és a többiek), ezért valami tengeres-naplementés hangulatot akartam csinálni. Ez azt hiszem sikerült. A készülő lemezen aztán helyet kapott pár régebben elkészült, de végleges formáját csak ekkor elnyerő track (Scuba - amelyet Laci barátom búvárkodásai, illetve az Embers, ami egy nagy, családi rendezvényünk - Az UKONG - zárótábortüze ihlettek).

Térjünk vissza az albumcímre! A kiadó szerette volna hatékonyan bevezetni a nevemet a piacra, az volt a tervük, hogy jópár CD boltban kiteszik és mivel még senki sem ismerte a nevem, ezért célszerűnek látták, ha valami olyan albumcímet adok, ami kifejezi, hogy milyen zene ez. No de milyen zene is ez? Merült fel bennem a kérdés. Ambient, amit utazáshoz lehet hallgatni... legyen a neve Highway Ambience! Tetszett nekik is, nekem is, semmi sem állhatott a boldogságunk útjába, irány az Artisjus, védessük le a nevemet (mármint, hogy Afterglow, mert akkor még az volt a "művésznevem"). Írtam az Artisjusnak, hogy akkor nemzetközileg én ugyan levédetném a nevemet, mert jönne egy albumom és a sok zsét legyen kinek küldeni. Egy hét múlva jött a válasz, hogy az Afterglow név foglalt, valami német muksó ül rajta, úgyhogy kérnek szépen, hogy nevezzem meg az új színpadi nevemet, különben nem tudnak bejegyezni. Hosszas de fontos latolgatás kezdődött, hiszen a borító, az Artisjus-bejegyzés, nomeg a művészi énem sorsa dől el, nem lehetek Halász Judit Kettő, érthető. Feldobtam hát a nagy kérdést az ismerősök között, hogy javasoljanak valami jó nevet, nem emlékszem már pontosan, hogy mik merültek fel, de egy biztos. Dávid bátyám felvetette, hogy ha már a Tangerine Dream olyan nagy hatással volt rám és szeretem a Tangram című 1980-as albumukat (youtube video: első rész, második rész), akkor legyek az. Szép, rövid név, megjegyezhető, különleges és az értők egyből tudják kapcsolni a "nagy öregekhez". Úgyhogy belementem, attól a naptól fogva vagyok Tangram.

A lemez központi hangszere még mindig a Roland V-Synth volt, ezen kívül egyre többet használtam a Garage Bandet, mivel akkortájt vettem meg az iMacemet (ezen a gépen írom ezt a posztot), amin a Highway Ambiencetől kezdve az összes lemezt írtam. Időközben vettem egy AKAI EWI 4000s digitális fúvóshangszert, nagyritkán az is megszólalt koncerteken. 

Amikor összeállt a CD anyaga, nagyon elégedett voltam, a borító is nagyon passzolt (egy külföldi fotós csinálta, bizonyos Rob Terwilliger), fehér digipack, tetszene, ha látnád. A "stúdió" neve (a szoba, ahol készült az album) maradt Afterglow, így mentettem át a nevet.

2007 júliusában hirtelen kiderült, hogy a Sziget nyitónapján a Cökxpon Ambient Sátorkertben játszhatok, ott tarthatom az új lemez bemutatóját. Ekkor a Népszabadság írt egy kritikát az albumról (a Chemical Brothers frissen megjelent cédéjével közösen), amelyben nagyon megdicsérték, így már bizakodva készülhettem a koncertre, amin minden akkori hangszeremet felvonultattam, központi elemként persze a Rolandot. A koncert után a Quarton megjelent egy cikk, "Berlin örök és elpusztíthatatlan" címmel, Gerényi Gábor tollából, amiben így ír:

Tangram úrtól semmi sem áll távolabb, mint az, hogy a Tangerine Dreamtől megszokott technikai megoldásokkal, a jól ismert hangeffektusok újrasorrendezésével generálja le dalait – ő abban utazik, hogy az originális hangulatot korszerűbb stílusokra, például lounge-ra, chilloutra meg hasonlókra fordítsa le.

A cikk B-re értékelte a koncertet, ami a második legjobb minősítés, így már bizakodóan tekintettem a zenei jövőmbe. Talán kicsit túlságosan is optimista voltam, de ez az optimizmus vitt tovább olyan zenei kísérletek felé, amik enélkül a hajtóerő nélkül mind kimaradtak volna az életemből.

A dalcímekről: az Embers és a Scuba megvolt fentebb, a Pandora Connection címet a Wikipediáról vettem (a dal amúgy a sok Delerium-hallgatás következménye), a Homeless Child egy hosszabb szám rövidített változata, az énekhang az enyém (természetesen meg van variálva), a címet asszem öcsém adta. A Misplaced Entities egy a gépen megtalált töredékből épült fel, ezt tükrözi a cím. Ebben a dalban debütált a korábban említett digitális fúvóshangszerem. Asszem akkortájt voltunk Sayag Jazz Machine koncerten és onnan a fúvós+drumandbass hatás. A Thousand With Two dal egy régi történet megéneklése: két lánnyal leveleztem akkoriban, összesen kb. ezer levelet váltottunk. Amúgy öcsém kérésére írtam a zenét, valami sulis feladatához kellett. Aztán annyira tetszett, hogy rátettem a lemezre is. A Turbulence c. dalban használtam a digitális fúvós eszközt másodszor, az egésznek a grooveja eléggé megfogott, sodró, turbulens. A Shores of Granada cím egy tisztelgés a Boards of Canada előtt, nem akartam másolni a zenéjüket, inkább a hangulatot, amit sugároznak. Bátyám egyszerűen "Song of játszótér" címen emlegette, nyilván a dal végi gyerekkacaj miatt. A Blue Dahlia eredetileg Blue Mood volt, de az olyan lehangoló. Az egyik kedvencem az albumról. Chillout a javából, imádom benne a gitárt. Bazaar: mondanom sem kell, az arab hatás miatt lett ez a címe, az énekhangot nem én adtam ki magamból... Jewel in Your Eyes - Márti szemei zöldek, mint a smaragd. Megihlettek, na! :) 

A Highway Ambience lemez meghallgatható itt, illetve meg is vásárolható 5 dollárért (kb. 1100 forint), amelyet teljes egészében a paraguayi árva macskák megsegítésére használunk fel.

A következő részben arról lesz szó, hogy hogyan kerültem egy alvásklinikára és ez milyen tapasztalatokhoz segített hozzá.

Korábbi cikkek:
Albumsoroló 1. - Move and Still